Tánc...

A tánc – mozgás.
A tánc – rítus.
A tánc – kapcsolat önmagunkkal.
A tánc – kapcsolat a mindenséggel.
A tánc – gyógyulás.
A tánc – az élet ünneplése.


A tánc nagyon sokáig egy sokkal szélesebb körben használt „eszköz", megnyilvánulási forma volt, mint ahogy ezt manapság általában használjuk. A természeti népeknél, az ősi kultúrákban a tánc az élet szerves része volt. Az emberek a mindennapokban nem csak beszéddel, rajzokkal, hanem tánccal is kifejezték vágyaikat, érzéseiket. Ebben a formában a tánc nem csak segített kapcsolatba kerülni az adott érzelemmel, megélni azt, hanem a másokkal való megosztás is teret kapott. Hasonlóan természetes szerepe volt a táncnak a gyógyításban. Hitték, hogy a tánc tisztítja a testet, segít az egészség helyreállításában, annak megőrzésében. Az ünnepek rítusainak, vallási szertartásoknak szintén elengedhetetlen velejárója volt a tánc. A szakrális táncok sokszor a természet ritmusát imitálták (pl. az évszakváltások ritmusát) – a táncban jött létre a megértés, az egyé válás ezekkel a ritmusokkal.

A történelem folyamán ezek a táncok szinte teljesen elvesztették eredeti értelmüket, funkciójukat – néha nyomokban még felfedezhetők pl. gyermektáncokban, néptáncokban. A modernizálódó, egyre inkább dualisztikus világképre alapozott és épített társadalmakban az emberek életében a tánc lehetőségének a tere meglehetősen beszűkült, fogalma lekorlátozódott a formális, erősen strukturált, zenére történő meghatározott mozgásokra.
Szerencsére a tánc kezd újra teret hódítani életünkben. Az új kutatásoknak köszönhetően napjainkra egyre több szemszögből bizonyítást nyert a tánc testre-lélekre gyakorolt jótékony hatása, illetve az a tény hogy számos módon elősegíti a testi és lelki gyógyulást.

Társasági, kikapcsolódási, örömszerző, élvezeti minősége mellett, a tánc önfelfedező út. Az improvizatív táncban elmerülünk saját érzéseinkben. Ebben a kutatásban olyan elemeket találhatunk meg, amelyekről nem volt tudomásunk, különféle érzések, attitűdök, gondolatok formájában. Így többet tudhatunk meg pszichológiai természetünkről, és egyre mélyebbre hatolhatunk a tudattalanunkban.
Ahogy a testünk töltődik a mozgás által, egyre inkább érezzük a test energiáját és viszonyát az őt körülvevő világgal. Saját magunk különféle aspektusainak a megismerését segíthetjük azáltal, hogy sokféle nagyon különböző stílusú, irányzatú zenére próbálunk táncolni. A spontán mozgás segíti az embereket, hogy bízzanak belső impulzusaikban, felismerjék és használják őket. Az autentikus mozgáson keresztül az emberek megtalálhatják valódi belső énjüket, megtanulják szeretni önmagukat és ezen keresztül másokat.

A tánchoz tartozó legősibb zene az, amikor ütjük a ritmust. A ritmus emlékét létünk szinte első pillanatától hozzuk magunkkal. Ez a szívdobogás ritmusa. Ha ritmust hallunk, ösztönösen elkezdünk mozogni, táncolni. A ritmikus mozgás oldja az izomzat merevségét, csökkenti a feszültséget és növeli az energiát.
Csoportban táncolva, fokozatosan alkalmazkodunk egy spontán kialakuló, közös mozdulategységhez, ritmushoz, amely által létrejön egyfajta érzelmi és gondolati közösség-érzés. Együttmozgás a csoporttal kimozdítja az egyéneket az elszigeteltségből, erős kapcsolati és érzelmi kötéseket hoz létre és a másokkal együttlevésből fakadó jóérzéseket generál.

Táncterápia ...

A táncterápia gyógyító út.
Nem arról szól, hogy meghatározott mozgásformákat érjünk el, hanem a belülről fakadó kreatív mozgásra épít, ahol a cél újradefiniálni a test-, szellem és lélek egységét – segít az embereknek újra felfedezni önmagukat, ezen keresztül hogy éberebbek legyenek önmagunkra, és jobban érezzék magukat. Táncterápiás felfogásban a mentális és érzelmi problémák gyakran a testben tárolódnak izomfeszültség formájában és korlátozzák a mozgásmintákat – ugyanakkor, azt is vallja, hogy a test állapota kihatással lehet a viselkedésre és az érzelmekre, akár pozitív akár negatív irányba.
Az emberek gyakran azt hiszik, a táncterápia táncóra – holott ez egyáltalán nincs így.
A táncterápián az elsődleges szempont a spontán szabad mozgásra, táncra ösztönzés, de a foglalkozásokon a mozgás mellett más terápiás technikák, eszközök, módszerek is integrálódnak a munkába mint: vizuális művészetek (festés, rajzolás, agyagozás, stb), dráma, vizualizáció, imagináció, jóga, kontakt improvizáció, relaxáció, játék, megbeszélés, stb.
Pusztán testi szinten, a táncterápia jótékony hatással van az egészségre, a közérzetre, a koordinációra és az izomtónusra.
Érzelmi szinten segíti az embereket egy boldogabb és tudatosabb életben. Támogatóan hat arra, hogy felfedezzenek olyan, verbálisan nehezen feldolgozható témákat, mit a félelem, frusztráció vagy veszteségek. A mozgáson keresztül az emberek képessé válnak sokkal könnyebben kifejezni fájdalmaikat, félelmeiket és elmozdulhatnak belőlük más irányba. A táncterápia hatására sokkal szabadabban, jobban képesek beszélni érzéseikről, levetkőzni a gátlásokat maguk és az emberek között. Mentális szinten javítja a kognitív funkciót, motiváltságot és az emlékezést.

Integrált kifejezés- és táncterápia...

Az Integrált kifejezés- és táncterápia Wilfried Gürtler német pszichológus, pszichoterapeuta által kifejlesztett táncterápiás módszer.

Elnevezése sok mindenről árulkodik. Az integrált kifejezés érzékelteti azt a komplexitást, hogy a mozgás és tánc fókusza mellett más gyógyító technikák (kreatív terápia, élményterápia, NLP, Feldenkrais, hipnózis, Japán butó tánc, életkoncepció tréning, stb.), elméletek (pszihodinamikus, analitikus, transzpszichológiai, Gestalt, rendszerszerszemléletű megközelítés, stb.) és kifejezésmódok (zene, festés, előadóművészet) elemei is jelen vannak, utal a test-lélek-szellem egységére,
Hitvallása, hogy az egész több, mint a részek összessége.

A tánc: kifejezés.

A szó gyakran kevés mindennek a kifejezésére, így egyéb kifejezési formát szükséges találni a verbálisan nem közölhető tartalomnak, hisz a megmutatkozni vágyás mindenkiben ott van. A tánc – ahogy a legtöbb művészet – erre nagyszerű lehetőséget kínál. Egy gesztust megérthet egy másik ember, míg a szavak sokszor összezavarodást, egyet nem értést okoznak. Ebben az értelemben a kifejezésen és a kifejezett tartalomnak a mások általi befogadásán keresztül kommunikáció valósul meg, ami emberi minőségünk lényegi eleme, minden ember igénye. A táncterápiában intenzív testi-, mozgásos kommunikáció zajlik a résztvevők között.

A kreatív mozgás felbátorítja az önkifejezést. A csoportvezetők a közös keresési, önfelfedező folyamatban a kísérők szerepét töltik be, akik nem tudják a megoldást, csupán résztvevőként, a táncossal együtt érezve, őt feltétel nélkül elfogadva, támogatják öngyógyító útján.

Az IKT koncepciójában a tánc az általánosan elfogadottnál tágabb értelmű. Felfogása szerint, minden résztvevő kifejező táncos, attól függetlenül, hogy a szó klasszikus értelmében táncol-e. Vallja, hogy a test folyamatosan beszél – kifejezi önmagát, mindig igazat „mond" – és mindig mozog – akkor is ha ez kívülről éppen nem látszik. A tánc alatt megélt tapasztalatok nem csak testünkre vonatkoznak, hanem érzelmi mentális és spirituális érintettség is kialakul. A létezés ezen formája erősebben összekapcsolja a tudatos és a tudatalatti személyiségrészeket, elősegítve a kommunikációt közöttük.

Az integrált kifejezés- és táncterápia egyik lényegi gondolata az, ahogy a betegség és egészség viszonyát tekinti: „Az ITA (magyarul IKT) a betegséget útként fogja fel, amelyre azért tér rá az ember, hogy önmagát egészként megtartsa, és az egész-ség (vagyis önmagunktól nem elválasztva lenni) szélesebb lehetőségét élhesse meg, és talán integrálhassa mindennapi életébe." (Gürtler, 1999)

A csoport teret kínál ezeknek a betegség-jelzéseknek a megvizsgálására, történetük feltárására és lehetőséget az átstrukturálásra – ha az egyén felismeri egész-sége megtartásában betöltött szerepét. Konstruktív hozzáállással az automatizmusok, a hibás berögződések lecserélésében a betegség megoldása sokszor önmagától adódik, a nélkül, hogy ez közvetlen cél lett volna.

"Mikor a kifejezésben, a táncban egy blokád vagy egy tünet koreográfiává változik, az ember újra kapcsolatba kerül alkotó forrásaival, visszatáncolja magának a választás szabadságát, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen vagy megváltozzon." (Gürtler, 2000)

Hírlevél

Ha szeretnél értesülni aktuális programjainkról és az induló csoportokról, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Please wait